Jelenlegi hely

Címlap

Az elme fogságában

India egyik legnagyobb Mesteréhez, a tökéletesen megvilágosodott Ramana Maharishi-hez sokan jártak tanításért nem csak saját hazájából, de a Föld minden pontjáról.

Bármi volt a kérdés, a Mester válasza mindig ide torkollott: kérdezd meg magadtól: Ki vagyok én?

Már- már idegesítő ez a "monománia", mintha figyelmen kívül hagyná a problémát, én azt akarom, hogy azt mondja meg, hogy mitől szenvedek, vagy mit tegyek, hogy ne haljak bele a bánatba, hisz meghalt a gyermekem. Ő meg egyre csak arra bíztat: Kérdezd meg, ki az, aki szenved? Ki vagy?  

Ki vagyok én?

A Srí Ramana Maharishi által tanított és alkalmazott módszert önvizsgálatnak hívják. Nem mindenki alkalmas a gyakorlására, hisz belátást és acélakaratot követel, de aki rálép erre az útra, és kitart rajta, jó eséllyel eléri a felébredést. Kiszabadul az elméje, az egoja által felállított szűk korlátok közül. 

De miről is van itt szó?

Azt már hallottuk, hogy egy probléma (elénk gördült akadály) sokszor nem oldható meg azon a szinten amelyen keletkezett. Megfigyeltem, hogy minél mélyebben van a gond gyökere, annál kevésbé oldható meg az adott nívón.

Srí Ramana Maharishi éppen arra világít rá, hogy az, aki elszenvedi a dolgokat (nevezzük most személyiségrésznek) nem tud arra hatékony megoldást találni!  Van viszont a személyiségnek egy olyan dimenziója, aki nem hogy tud feloldást találni, de még csak nem is szenved!

Hol van az a dimenzió? Ki az?

Ki vagyok én?

Az ego leleplezésére szolgáló kérdés ez.  Az elme felismerésére szolgáló kérdés.

Nagyon kemény dió ez, az elme programozottsága miatt!

Olyan ez, mint mikor a detektív-filmekben kiderül, hogy a rendőrfőnök áll az összes gazság hátterében, -ő a főbűnös, éppen az, aki a nyomozást vezeti...

De lássuk csak, mi is az elme?

Az elme a tapasztalás eszköze itt a fizikai síkon.

Születésünkkel behangolódunk a három dimenziós világ rezgésszámára, majd fokról- fokra teljesen azonosítjuk magunkat azzal a fizikai testtel, melyet azért teremtett a Tudat, hogy hordozzon itt bennünket ebben a világban.

Az elme igazából egy profi intézőnek felelne meg, aki "ismeri" az adott létsík viszonyait -jelen esetben a három dimenziós fizikai síkét-, és remekül eligazgatja a Lélek dolgait.  Fizikai szerve az agy, melyet jellemző módon a legfelsőbb vezetés székhelyének gondolunk, pedig igazából alá van rendelve a Szívnek. Ezt mondják időtlen idők óta a beavatottak, de mára már  tudományos vizsgálatok is alátámasztják. (Erről egy későbbi írásban lesz szó.)

Az elme egy korlátolt tudású képződmény, amely szükségszerűen beszűkülés útján az egységes  Tudatból jön létre, a fizikai síkra való behangolódás során. Fölveszi itt az infomációkat, megszűri, tárolja, felosztja őket, irányítja a figyelmet. Fontos, hogy nem látja az egészet, csak szilánkokat, csak mozaikokat. Nem arra lett "kiképezve", hogy Egységet lásson, hanem arra, hogy jó helyi intéző legyen, és keresztülvigye a felsőbb utasításokat.

Az Egységgel kapcsolatos híreket és utasításokat a Szívtől kapja. Már ha kapja... 

Furcsa dolog történt ugyanis... Mondhatnánk, puccs.

Az elménk ugyanis beleült a trónusba, teljesen átvette a kormánybotot és az érzékszervekkel tapasztalható fizikai világra irányítja figyelmünk nagy részét. Szinte tökéletes "emlékezetkiesést" szenvedtünk el, már nem tudjuk, hogy kik is vagyunk... Tévesen azonosítjuk magunkat a hústesttel, és az egos-elménkkel, amely önmagát egy különálló, leválasztott és veszélyeztetett entitásként érzékeli. Itt kezdődnek a szenvedéseink.

Srí Ramana Maharishi nem véletlenül kérdezi és kédezteti. Ki vagy? Hé, ki vagy?!  Jusson eszedbe, hogy ki vagy!

Eltávolodtunk az eredetünktől, elfelejtettük hogy kik vagyunk, és elfelejtettük használni a képességeinket  is, melyek eredetünknél fogva bennünk szunnyadnak.

Jézus is azért jött, hogy elmondja ezt. Ez az evangélium! Ez a jó hír! Hogy nem csak annyik vagyunk, amennyinek gondoljuk magunkat.

"Istenek vagytok, a Magasságosnak fiai!" (Zsoltárok 82/6)

"Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." (Jn 8,12)

"Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek." (Jn 14,12)

Beszélhetett volna világosabban Jézus? Azt hiszem, hogy nem. Mégis, kétezer év alatt csak kevesek értették meg és követték Őt.

Kérdezem én, ha ilyen lehetőségeink vannak, miként lehet az, hogy betegségektől, haláltól sújtottak vagyunk, hogy robotolnunk kell a megélhetésért, hogy bántjuk egymást, akár meg is öljük, és lassan tönkretettük a Földet?!

A válasz: azért mert csapdába kerültünk, az elme börtönébe.  

A Földön jelenleg nem állnak valami rózsásan a dolgok, ezt mindannyian látjuk és érezzük a bőrünkön. Pedig olyan szép ez a bolygó!

Hiába születtünk ide teljes jogú Föld-lakóként, azt kell tapasztalnunk, hogy alaphangon nem tudunk boldogan és szabadon élni itt. Enyhén szólva, furák itt a viszonyok...( Íme egy kis videó melyet az abbCENTER.com internetes portál üzemeltetői készítettek erről.)

Mintha a feje tetejére állt volna itt minden,- világunk működése nélkülöz mindenféle egészséges logikát.

"Az emberek túlnyomó többsége valóságnak tart valamit, ami semmi egyéb, mint olyan tévedés, sőt olyan szándékos megtévesztés, amit a hatalmasoknak fenn kell tartani, hogy hatalmon maradhassanak." - mondja Hamvas Béla.

Értelmetlen szabályok kötnek gúzsba, melyeket lehetetlen betartani, rendezetlen a környezetünk, de vannak, akiknek nincs munkájuk, távolról hozzák az élelmiszert amelyet megeszünk, de a közelünkben elő gazdák tönkremennek, egész nap az iskolában vannak a gyerekek, mégsem életrevalóbbak, sőt! Akinek van munkájuk, azok reggeltől késő délutánig a munkahelyükön vannak, mégsem termelődik több érték, az orvostudomány fejlettsége az egekben, mégis tele vannak a várók betegekkel, az emberek kis része felfoghatatlan gazdagságban él, míg mások nyomorognak vagy éppen éhen halnak...

Valami nagyon nem stimmel itt!

Hogyan maradhat fenn egy ilyen mélységesen kifordult, igazságtalan rendszer?

Úgy, hogy a Fény elsötétedésének korában olyan minőségek kerültek hatalmi pozícióba, melyeknek érdekük, hogy ez a rendszer fennmaradjon.

"Ahogy bent, úgy kint." -tolmácsolta Hermész Triszmegisztosz. Ez itt a törvény.

Belül az elme uralma, kívül a globális világhatalom.

A pokoli külső hatalom azért tudja ránk kényszeríteni eltorzult értékrendjét, mert  társadalmilag programozott elménk börtönében vagyunk, és még nem érte el a kritikus tömeget azon emberek száma, akik ezt mondják: ez így nem jó, ebből nem kérünk többé!

Pedig erre megy ki a játék! Felébredni a "gonosz varázslatból", megrázni magunkat, és azt mondani: hé, számolnod kell velem!

Forradalomra buzdítalak, az uralkodó hatalom megdöntésére? Á, dehogy!

Vagyis igen, csak teljesen másképpen.

A bennetek uralkodó programozott elme hatalmának megdöntésére buzdítalak, mert bitorolja a Szív helyét! Az irányítást ismét a Szívnek, az Önvalónak kell átvennie!

A világ tükör, ezt "kívülről" nem lehet megváltoztatni, csak belülről.

A világot tudatom vetíti ki, ezért teljes felelőséggel tartozom az összes eseményért. Káprázat az egész, de makacsul professzionális káprázat!

A Buddha mondta, hogy olyan nincs, hogy valaki megvilágosodik, és maga mögött hagyja a világot. Aki megvilágosodik, az magával viszi az egész világát a Fénybe.

Mit tehetek tehát? Emelem a tudatossági szintemet. Első körben felismerem, hogy rab vagyok a saját magam által felállított falak között, aki egy cukorkáért feláldozza a méztengert. Utána átlátom elmém programjait, melyek hipnotizált, öntudatlan cselekvésre ösztönöznek, majd  fokozatosan megtisztítom azt, mert minél tisztább az elmém, annál tisztábban veszi a Szív utasításait, így  Lelkem egyre nyíltabban tud megnyilvánulni.

Társakat keresek, akik szintén a felébredést tűzték ki célul, ezért egy hajóban evezünk. Egy idő után keresnem sem kell, mert jönnek az utamba szép sorban, hogy megosszák velem tapasztalataikat és erősítsenek. Könyvek, filmek nyitják mind tágabbra a kaput, és elkezdődik a csodálatos utazás, mely a szabadságba vezet. 

A közelmúltban napvilágot látott egy nagyszerű regény. Régen szippantott be így könyv, talán utoljára a Da Vinci kód...

A regény címe: Szökés az elme börtönéből. Tarnóczy Vilmos írta, aki a Kvantum Klub vezetője, az abbCENTER.com alapítója.

A feszítően izgalmas sztoriba ágyazott mély mondanivaló frissítő zuhanyként ébreszti fel a szendergőket. Egy dupla feketével is felér! Íme egy kis ízelítő:

"Az ember legmagasztosabb élménye az agyban lezajló megvilágosodás. Ez tarthat egy pillanatig, és tarthat napokon, vagy akár heteken keresztül úgy, hogy a megvilágosodás egyre magasabb fokára repülünk, egészen addig, míg hirtelen egyszer csak egységbe kerülünk a világmindenséggel. Eggyé válunk mindennel. Egyek leszünk a vízzel, földdel és levegővel. Egyek leszünk a folyó partján heverő kaviccsal, az erdőben éneklő kismadárral, egyek leszünk a dallal is amit énekel. És ekkor felébredünk. Felébredünk egy álomból úgy, hogy közben ébren vagyunk. Ez a megvilágosodás. A teljes katarzis. A legtökéletesebb pillanat, amiért érdemes élni. Ébredés a felismerhetetlen mélyhipnózisból. A mélyhipnózisból, amitől az egész világ szenved. Mélyhipnózisban van a politikus, mélyhipnózisban van a pap, mélyhipnózisban van a rendőr és a katona. Mélyhipnózisban hozzák a törvényeket és mélyhipnózisban lévő emberek próbálják azokat betartani. Mélyhipnózisban van még az orvos is, amikor gyógyít. Hipnózisban van még a hipnotizőr is, mert azt hiszi, tudja mit csinál.

Az ébredés után soha többé nem tudunk úgy tekinteni a világra, mint addig azelőtt bármikor is. Mivel tisztába kerülünk valódi lényünkkel, a valódi minőségünkkel elérünk a tudatosság legmagasabb dimenziójába.(...) Nem próbálkozunk többé másokat megváltoztatni, mert tudjuk, hogy csak saját magunk megváltoztatásával vagyunk képesek hatni bármire is a világban. A megvilágosodás a legnagyszerűbb dolog, amit bárki átélhet az életében." (Menekülés az elme börtönéből, 77.oldal)


Ha tetszett a tartalom, iratkozz fel a hírlevélre, hogy rendszeresen értesülhess az új tartalmakról. Feliratkozni ezen a linken tudsz.

Facebook

"Most, hogy elértétek az áldott emberi létformát, nincs más kötelességetek, mint tudakozódni az Abszolút felől"

(Védánta szútra)

Adomány

Kérlek, ha értékesnek, és a magad számára építőnek érzed a honlapon található tartalmakat, támogasd a munkámat lehetőségeid szerint.
Én cserében támogatlak abban, hogy tudatosabb, és ezáltal boldogabb életet élhess!

A honlap támogatója

A Lélek Café honlap az AdminSys Kft. önzetlen anyagi és teljes körű technikai támogatásának köszönhetően működik!

 

http://www.adminsys.hu

Bejelentkezés

"A léleknek lélek iránt való érzékenysége a szeretet." (Hamvas Béla)

Archívum